Lehet, hogy idejében kellett volna tegnap lefeküdni. Mindig megfogadom, hogy „na, ma aztán korán elalszom”, de mindig van valami, ami nem várhat holnapig. Tegnap este a mozi. Véres Valentin. Már a neve is árulkodik, de Zoli haverom győzködött, menjünk, mert jó lesz. Mert mi legyen az ember első IMAX-élménye, mint hogy fejtőcsákánnyal kaszabolják az embereket 3D-ben?
A történetet nem vitték túlzásba: hat bányász egy metánrobbanás miatt bennreked az ötös aknában. Egyikőjük csákányával minden társát elintézi, hogy legyen levegője a mentőcsapatok megérkezéséig. A terv ugyan kisebb módosulással – emberünk kómába esik – de működik. Kissé ballábbal kel fel a kómából, mert mindenkit feltrancsíroz a kórházban, ahová került. „De hová mehetett?” – kérdezi az ügy előtt értetlenül álló sheriff.
Mindenki felkészült, kukorica bekészítve, kezdhetünk. Főcím.
Ugyan hová, természetesen a tárnához, ahol mit sem sejtő fiatalok épp Valentin-napi bulit tartanak. Ahogy az a horrorokban már lenni szokott, a buli végére a létszám kicsit megcsappan, köszönhetően a fejlámpás-gázálarcos férfinak, aki mesterien bánik a fejtőcsákánnyal. Természetesen a sheriff is kitalálta az úticélt, így még épp jókor érkezik, hogy beszüntesse a bulit, ezáltal megmentse a biztosnak tűnő haláltól a srácot, aki a robbanást okozta. Kedélyek kicsit lenyugszanak, pulzus lassul, vége a bemelegítésnek, a film ugrik is tíz évet a történetben.
Nem mesélem el az egész sztorit, akit érdekelnek a horrorok, úgyis megnézi – és úgyis látott már ezer ilyet. Inkább a 3D-élmény az, ami eladja a filmet. Mert ugye láthattuk már az IMAX-ben, ahogy a gonosz T-Rex szétszedi a jámbor növényevőket, vagy a hasonlóan vérszomjas fehér cápákat gyilkolás közben, esetleg a legalább annyira rémisztőt Bono-t, aki az arcunkba énekelte, hogy mi vagyunk a legédesebb dolog, de horror még nem készült térhatású képpel. És működik.
Megrémít, ahogy fröccsen a vér, roppan a csont, vagy ahogy egy szikladarab – esetleg egy csákány – az arcunk felé röpül. Horrort azért néz az ember, mert borzongani akar. Ezt pedig kétféleképpen lehet elérni: hangokkal és képekkel.
A hangok már eddig is térhatásúak voltak akár otthonunkban is, most pedig a látvány is azzá vált, ezzel új szintre emelve a borzongás élményét. Ezért az élményért pedig érdemes elmenni egy spéci moziba még akkor is, ha a melletted ülő lány és a pasija végigdumálja a filmet.
Szerencséjük, hogy nem volt nálam a csákányom.
